Élet
Off the Skin
Rajzok a tű másik végéről
fotóz: Bíró Dávid / helyszín: Pikszis Kultúrpont / 2024. 01. 13. - 2024. 03. 02.
„Az emberi evolúció leglényegesebb története az emberszerű, zárt, együttműködő csoportok kialakulásának folyamatáról szól (…) A csoportkultúra közös, szociális képződmény, amelynek létrehozásában és működtetésében a csoport minden tagja részt vesz. (…) A korai csoportkultúrákban azonban az egyén csak a csoportkultúra részeként volt képes kifejeződni. Részben azért, mert szocializációja zavartalan volt, azt tanulta meg magáról gondolni, amit a csoport kultúrája számára előírt, másrészt azért, mert a korai csoportok zártak voltak és minimális volt a kontaktusuk idegen csoportokkal. (…) A kultúra evolúciós folyamatában mára „a személyiség nem úgy viselkedik, mint egy közösség, csoport, kultúra tagja, amely természetesnek veszi, kívánja a közös akciókat, konstrukciókat, elfogadja a közös hiedelmet és hűséges a csoportjához, az adott kultúrához, hanem úgy viselkedik, mint egy egytagú csoport, mint egy egyszemélyes kultúra.”*
Csányi Vilmos Egyszemélyes kultúrákról alkotott gondolatai szerint a globalizálódó társadalmak középpontjába egyre inkább az individuum kerül, ahol az egyén önmaga újradefiniálására tesz folyamatos kísérletet. Az adott csoporttal, kultúrával és azok értékrendszerével, hitvilágával és vizuális narratíváival összekötő kapcsok meglazulnak, erősebb lesz az önkifejezés szándéka. Az egyén saját maga által kanonizált magánmitológiát építhet, és sok esetben igénye és lehetősége is van ennek objektivációjára.
A tetoválás hagyományosan a csoporthoz tartozást hivatott nyilvánossá tenni, ahol egy közösen létrehozott jelentés- és szimbólumrendszer belső elfogadásáról vallott az, akinek a bőre alá került a festék. Ez a rítus is újraértelmeződik a mai modern társadalmakban, és sok esetben a fókusz a tetoválóra irányul, aki magánmitológiáját formába önti úgy, hogy az beleilleszkedjen egy másik egyszemélyes kultúra kánonjába.
A Pikszis Kultúrpontban nyílt Önzine kiállításra olyan tetoválással foglalkozó képzőművészek rajzos projektjeiből válogattunk, akiknél úgy éreztük, hogy a mintáikhoz elsősorban saját, markáns belső világukon keresztül jutnak el, de ezúttal a fókusz nem a tű végén, hanem a másik oldalán volt. Ezek a világok természetüknél fogva főleg (de nem kizárólag) a készítőnek és a készítőről szólnak, mégis kommunikálnak egymással, és érdekes lehet saját személyes kultúránkkal is párhuzamba állítani őket, hogy meglássuk bennük a tükröt, melyet felénk tartanak.
A kiállító művészek:
Kárpáthegyi István – csokpista
Márton Bence Töki
mimcza
Icko Dávid
Kovács Réka – rekartattoo
Dimén Áron
Müller Karolina – toyota.karolla
Stef Bin
Gáti Ráhel
Luca Rødhette
Bódor Gergő – kurafitattoo
Lukács – i_could__do_that
Piróth Tímea
*Csányi Vilmos: Egyszemélyes Kultúrák