Beszámolás
BOX
Imreh Sándor és Koppányi Péter kiállítása a Négyszoba Galériában
szöveg: Patrick Tayler / kép: Patrick, Sándor, Péter, Renka, Tamás 2020. 02. 01.
Ez nem egy vers.
Itt nincsenek párhuzamos sorok.
Helyette metszéspontok, kereszteződések és érintők vannak:
közösségi súrlódás.
Elolvasni egy utcát félálomban.
Szinte továbbrepednek az épületek.
A hunyorítás ellenére kopik az egész.
A tekintet leül, mint a por.
Minden négyzetmilimétert lefed.
A város esővert fényközegében a kijáratot keresem.
Autópálya. Pixeles fehér horizontvonal. Útburkolati jelzések, pontokká forduló egyenesek. Két
pedál. A puszta érzékelés is egyfajta részvételi lehetőség.
Ez is – mint sok más felvetés – fekete pontban ér véget.
Lassan már csak nyugdíjasok otthonában találni késsel faragott ceruzát.
Fiókok alján. Mindenhol máshol mechanikusan hegyezett ceruzák vannak.
Radírpókok és faragásgirlandok lepik el a környezetet.
A kölcsönös súrlódásból mi marad belőlünk estére?
Mi marad a lapon?
Jó lenne kivágni magamat a hasonlatdobozból. Elég egy tűszúrásnyi lyuk és az űrtartalom végtelen lesz.
Marad a tematizált dobozhelyzet.
A bezárt entitás fő késztetése az elvágyódás a dobozból.
A kirajzolódás. Hogy előbb – utóbb átüti a falat.
Adott két művész, ceruzával rajzolnak. 2B, 2H, 4B.
A kockától, de nem az aktig. Mert itt nincs múzsa. A rajz önmagára figyel.
A gondolatok gyors kivetítésére pedig a legegyszerűbb eszközök a ceruza és a papír. A papír
rostjainak mikrokozmoszával mit sem törődő ceruzahegy utat metsz a papír felületén, és
valamilyen jel, ábra születik. A súrlódás és az általa megjelenő gondolat. Egy vonal erejéig
megnyílik a gondolatokat és a külvilágot elhatároló koponyafal, ceruzavonal méretű lék
keletkezik rajta: egyesül a kint és a bent.
Tudatosan előidézett kontakthiba. Kisülés.
A rajzban lehet mérni pulzust, lázat. Alulműködést, túlműködést. Valaminek mindig a grafikonja. Adatvizualizáció.
Megfigyeltem, hogy a rajzolók úgy egyeztetnek egymással mint a testépítők. Az eszközök,
módszerek megosztásra kerülnek. Mintha közös lenne a cél. Másrészt a rajzolásban
egyértelműek az erőviszonyok. Jean Bazaine azt mondta, hogy a rajz a kézzel kötött
szövetségen alapszik. Minden rajz olyan mint egy újévi elköteleződés. Folyamatos újév.
Reboot.
Ami állandó az a megfigyelés: szociális játszmák nélkül. Az íróasztal. A kézfej csontközeit
rezgető ceruzahegyhang. Az átmeneti ragasztószalaggyantázás. A tónusvárás. A hibalehetőség
fenntartott ugróvára. A terv kényszerítő utasításai. Stb. Mit rajzolsz?
Hangot.
Súrlódást.
Fenntartható fejlődést.