Mód
Kezeslábas csapkodó csápos ujjakkal
Bernard Petra Anne karanténkollekciója
szöveg: Pertics Flóra / fotó: Bornyi Márton 2020. 05. 22.
„Generációm tagjainak életében ez az első alkalom, amikor a kormányok olyan intézkedéseket hoznak, amelyek erősen korlátozzák a mozgásszabadságot.
A saját és a szeretteim egészségéért való aggodalomhoz egy másfajta szorongás is társul, amely minden természetesen jövő mozdulatomat, viselkedésem velejáróit egyszer csak alapjaiban kérdőjelezi meg. Nagyon nehéz elfogadni ezt a rendet, a távolságtartást, hogy nem ölelhetem át a nővéreimet, nem emelgethetem a gyerekeiket, és még véletlenül sem érinthetem meg egy idegen ember kezét, amikor egyszerre nyúlunk ugyanazért az almáért a boltban. A testem minden porcikájával ellenkezik, és nem akarja, hogy ráerőltessék mindezt a kényszerű korlátot.
Ezért most olyan kosztümöket varrok, amelyek alkalmazkodnak ezekhez a tilalmakhoz, ezzel is segítve a testemet az új helyzet elfogadásában. Végül is ezek a szabályok, óvintézkedések izgalmas mozgásformákhoz vezethetnek.
A ruhák tervezése során egy másik motivációm az volt, hogy amikor a krízishelyzetnek vége lesz, a barátaimmal, ismerőseimmel egy performanszt adjunk elő a dresszekben. Nagyon hiányzik a társas érintkezés.”
Ezüstszálból horgolt háló, amely maszkként borítja az arcot, de fonatai végigtekerednek az egész testen, alatta ünnepi fehér női nadrágkosztüm, hímzett hátú ezüst pulóver, holdjáró. Kezeslábas csapkodó csápos ujjakkal, lila velúr magassarkú csizma. Bárányfelhő mintázatú kenguruzsebes mackószett, összenőtt kezek-lábak.
Bernard Petra Anne kreációi mindennapi viseletre készültek, a hétköznapokkal összefolyó hétvégékre, azaz karanténnapjainkra. Petra a Kunstuniversität Linz festő-grafika szakán végzett 2019-ben, a festészet mellett elsősorban textilművekkel és performanszokkal foglalkozik. Munkái egyfajta válaszként foghatóak fel a saját teste és a környezete által kínált lehetőségekre, inspirációit mindig az éppen aktuális élethelyzetéből meríti. Jelenleg is formálódó projektjében egy olyan kollekción dolgozik, amelyik a szabályok által gúzsba kötött test alternatív út kereséseként is értelmezhető. Ezek egyszerre ironikus és lírai, a viselőjüket komikus és kiszolgáltatott helyzetbe kényszerítő ruhák. A kifutók extravagáns tervezői darabjaihoz hasonlóan a karanténkollekció sem elsősorban utcai viselet, maximum egy gyors Aldis kiruccanásra érdemes benne emberek közé menni. Igazi terepe a négy fal közé zárt, otthoni magány, ahol mindannyian újraértelmezzük testünk és mozdulataink határait.